A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége. Minden ide tartozó növény közös jellemzője, hogy fás szárúak, terméseik fürtökben helyezkednek el, és levelük általában tenyeresen összetett. Hazánk területén több, mint ezer éve termesztenek szőlőt.Honfoglaló őseink az akkori Dunántúlon már virágzó szőlőművelést találtak. A szőlő hazánkban jóformán mindenütt megterem. Telepíteni elsősorban ott érdemes, ahol sok a napfény, a meleg, és tápanyagban gazdag a talaj.
A magyar nyelvben „őszibarack” néven említjük összes termesztett és magról kelt változatát, de a kényesebb, általában késői külföldi fajták „francia barack” néven is ismertek. Voltaképpen mindkét elnevezés helytelen, mert nem „őszi”, hiszen a fajtától függően nyár közepétől érik, és nem is „francia”, mert a jelenleg is termesztett fajták nagyon sok országból: Olaszországból, Oroszországból, Kínából, az USA tagállamaiból (Illinois, Texas) és Kanadából) származnak. Helyes elnevezése csak a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert a kajszibarackot is értjük rajta. A sima héjú (nem molyhos) őszibarackot nektarin névvel különböztetjük meg, de nagyon sokan használják a "kopasz barack" elnevezést is.
A feketeribizli (Ribes nigrum) fekete bogyókat termő cserje. Népies neve feketeribizke, feketeribiszke. A ribizli (Ribes rubrum) rokona.
Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Nyersen, kockákra vágva ideális salátákba, főzve gyümölcslevesekhez, kompótnak, de téli tárolásra befőttnek, lekvárnak is alkalmas. Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes. Jellegzetes süteménye az almáspite, aminek a töltelékét fahéjjal fűszerezett almareszelék adja. Pépesítve, akár több más gyümölccsel kombinálva kiváló bébiétel. Kipréselt leve a legtöbb gyümölcslé egyik legfőbb alkotóeleme, kissé fanyar, savanykás ízével ezekben mind dominál. Alkalmas bor és pálinka készítésére is. Vékony, lapos szeletekre vágva, majd kiszárítva almachips (aszalvány) készíthető belőle, ami még szárazon is savanykás.
A birs (birsalma vagy birskörte) (Cydonia oblonga) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a Maloideae alcsaládba tartozó Cydonia nemzetség egyetlen növényfaja, melyet illatos gyümölcséért termesztenek. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos.
A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas.
Viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, 4-6 méter széles koronájú, lombhullató fa. Váltakozó állású, egyszerű levelei 6–11 cm hosszúak, épek, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek.
A körte (Pyrus) a rózsavirágúak közé tartozó növénynemzetség; számos ehető gyümölcsű fafaj tartozik ide. Az emberiség legalább 3000 éve ismeri, termeszti. „Körte” alatt a fán kívül a nemes körte gyümölcsét szoktuk érteni.
